DEÁK ERIKA GALÉRIA

line



ON PAPER - Csoportos kiállítás


Bartha Sándor, Bullás József, Drozdik Orshi, Duliskovich Bazil, Fehér László, Ghyzcy Dénes, Hajdú Kinga, Hitka Viktória, iski Kocsis Tibor, IRWIN, Kupcsik Adrián, Magyarósi Éva, Moizer Zsuzsa, Pintér Gábor, Swierkiewicz Róbert, Szucs Attila, Alexander Tinei
Megnyitó: 2010. május 27, csütörtök, 18 óra

 

 


Szucs Attila, 2010 01 19, grafit-papír, 31x42cm

nyitva: 2010. május 28 – július 10.


A Deák Erika Galéria következo kiállításán 18 muvész papírmunkáiból válogattunk. Személyes történetek, naplórészletek, fiókok aljából elokerülo elfelejtett emlékfoszlányok rajzolatai, képsorozatokká nott installációk terítik majd be a galéria falait.
Gyermekként az egyik elso anyag, aminek segítségével gondolatainkat a külvilág felé kifejezhetjük, a papír. Eloször firkálgatunk, csak aztán tanulunk meg írni, de a papírhoz fuzodo személyes viszony a felnottkorra is megmarad.
A papír mint médium minden muvésznek mást jelent. Ádám Zoltánnak például a papírra dolgozás egy különlegesen misztikus élmény, míg Bullás Józsefnek és Ghyczy Dénesnek sokkal inkább a papír gyors használhatósága fontos a különbözo színvariációkhoz és a kísérletezéshez. Moizer Zsuzsa legújabb ceruzarajzai egy no belso életének naplórészletei. Érzéki és misztikus élményeket idéznek fel Alexander Tinei, Drozdik Orsolya, Swierkiewicz Róbert munkái is, miközben mindegyik személyes történetet mesél el. Hajdú Kinga és Ádám Zoltán is ekképp cselekszik, ám ok történeteiket a hagyományok és megszokások burkába helyezik. Szucs Attila az emlékezés konkrét és elképzelt tereirol mesél játékos rajzain, miközben Fehér László alakja az ido, a tér és a történelem láthatatlan felületén jelenik meg. Konkrét városi témákból, muvészettörténeti utalásokból és utazási élményekbol építkeznek Kupcsik Adrián és iski Kocsis Tibor képei, az IRWIN csoport akvarellje pedig, konceptuális munkásságukra jellemzoen, önreflexiv. Pintér Gábor, Hitka Viktória rajzai játékosan oldottak, Bartha Sándor rajzai a karikatúrák izgalmas világát idézik. Magyarósi Éva nagyméretu munkája személyes, gyermekkori élményekbol táplálkoznak, amíg Duliskovich Bazil asszociatív installációja lírai emlékfoszlányokból épül fel.