ON PAPER - Csoportos kiállítás
Bartha Sándor, Bullás József, Drozdik Orshi, Duliskovich
Bazil, Fehér László, Ghyzcy Dénes, Hajdú
Kinga, Hitka Viktória, iski Kocsis Tibor, IRWIN, Kupcsik Adrián,
Magyarósi Éva, Moizer Zsuzsa, Pintér Gábor, Swierkiewicz
Róbert, Szucs Attila, Alexander Tinei
Megnyitó: 2010. május 27, csütörtök, 18 óra

Szucs Attila, 2010 01 19, grafit-papír, 31x42cm
nyitva: 2010. május 28 – július 10.
A Deák Erika Galéria következo kiállításán
18 muvész papírmunkáiból válogattunk. Személyes
történetek, naplórészletek, fiókok aljából
elokerülo elfelejtett emlékfoszlányok rajzolatai, képsorozatokká
nott installációk terítik majd be a galéria falait.
Gyermekként az egyik elso anyag, aminek segítségével
gondolatainkat a külvilág felé kifejezhetjük, a papír.
Eloször firkálgatunk, csak aztán tanulunk meg írni,
de a papírhoz fuzodo személyes viszony a felnottkorra is megmarad.
A papír mint médium minden muvésznek mást jelent.
Ádám Zoltánnak például a papírra
dolgozás egy különlegesen misztikus élmény,
míg Bullás Józsefnek és Ghyczy Dénesnek
sokkal inkább a papír gyors használhatósága
fontos a különbözo színvariációkhoz és
a kísérletezéshez. Moizer Zsuzsa legújabb ceruzarajzai
egy no belso életének naplórészletei. Érzéki
és misztikus élményeket idéznek fel Alexander
Tinei, Drozdik Orsolya, Swierkiewicz Róbert munkái is, miközben
mindegyik személyes történetet mesél el. Hajdú
Kinga és Ádám Zoltán is ekképp cselekszik,
ám ok történeteiket a hagyományok és megszokások
burkába helyezik. Szucs Attila az emlékezés konkrét
és elképzelt tereirol mesél játékos rajzain,
miközben Fehér László alakja az ido, a tér
és a történelem láthatatlan felületén
jelenik meg. Konkrét városi témákból, muvészettörténeti
utalásokból és utazási élményekbol
építkeznek Kupcsik Adrián és iski Kocsis Tibor
képei, az IRWIN csoport akvarellje pedig, konceptuális munkásságukra
jellemzoen, önreflexiv. Pintér Gábor, Hitka Viktória
rajzai játékosan oldottak, Bartha Sándor rajzai a karikatúrák
izgalmas világát idézik. Magyarósi Éva
nagyméretu munkája személyes, gyermekkori élményekbol
táplálkoznak, amíg Duliskovich Bazil asszociatív
installációja lírai emlékfoszlányokból
épül fel.